Orvosi zsálya (Salvia officinalis)
Szent János füve, kerti zsálya, patikazsálya
A mediterrán régiókban őshonos fűszer- és gyógynövény, melyet az ókori Egyiptomban a női termékenység fokozására és balzsamozásra, a görög és római korban sebek és fekélyek gyógyítására, teáját rekedtségre használták. Európában a bencés szerzetesek terjesztették el, a középkorban a pestis ellen használt úgynevezett "Tolvajok ecetének" egyik összetevője volt.
Gyűjtési ideje: május – szeptember, de a legideálisabb virágzás előtt, május – június hónapban a délelőtti órákban, napos, száraz időben
Előfordulása: A Földközi-tenger térségében őshonos. Nálunk vadon más zsályafajok élnek. Az orvosi zsálya termeszthető melegigényes, szárazságtűrő növényként, de a keményebb teleken elfagyhat, ezért célszerű télire takarással védeni.
Leírása: Illatos évelő, örökzöld félcserje fás gyökértörzzsel, melyből 30-70 cm magas szárak fejlődnek. A szárak idősebb, alsó része fás, a fiatal hajtások szürkészöldek, szőrözöttek. A levelek keresztben átellenesek, hosszuk 6-8 cm, lándzsásak, élük aprón csipkés. A fiatal levelek szürkésfehérek vagy ezüstösek, később szürkészöldek. Egyes nemesített fajták levele lila, bordóslila vagy tarka levelű. A második évtől kezdve virágzik. A virágok kétajkúak a szár csúcsán, a levelek fölötti részen örvösen csoportosulnak, pártájuk ibolyáskék, ritkábban rózsaszínű, de lehet fehér is, benne a családra jellemző négy porzó közül csak kettőn van portok. Júniusban, júliusban virágzik.
Hatóanyagok: 1-3% illóolaj, 3-8% katechin típusú csersav, keserűanyag, savanyú glikozida, gyanta, fumársav, urzolasav, oleandolsav, oxitriterpénsav, klorogénsav, kávésav, nikotinsav, nikotinsavamid, viasz, ösztrogén hatású anyag, fitoncida (tbc bacillusokra hat), 30-50% tujon, 8-14% borneol, 15% eukaliptol, linaool
Drog (hatóanyagot tartalmazó növényi rész): levél, fiatal ágvég
Hatása: összehúzó, vérzéscsillapító, antiszeptikus, gyulladásgátló, vértisztító, izzadásgátló, idegnyugtató, tejtermelést csökkentő, emésztést támogató, epehajtó, szélhajtó, görcsoldó, méhserkentő
Alkalmazása
Tea (forrázat): emésztési panaszok, hasmenés (libapimpóval együtt), kimerültség, menopauzás tünetek (éjszakai hőhullámok, izzadás), idegrendszeri zavarok, tejtermelés elapasztása az elválasztás időszakában, pajzsmirigy-túlműködés
Gargalizálószer / szájöblítő (forrázat): torokfájás, mandulagyulladás, fogínygyulladás, szájnyálkahártya-gyulladás, fogágybetegségek
Tinktúra (alkoholos kivonat): menopauzás tünetek, emésztés serkentése
Ülőfürdő (forrázat): aranyérbántalmak
Hajöblítő (forrázat): korpásodás, őszülő haj színének élénkítése
Krém / kenőcs: kisebb vágások, horzsolások
Arcgőzfürdő: zsíros, tág pórusú bőr tisztítása
Illóolaj (vízbe cseppentve): száj- és torokápolás
Illóolaj (samponhoz keverve): korpa és zsíros fejbőr
Illóolaj (párologtatás): levegő tisztítása, hurutoldás
Illóolaj (vivőolajba cseppentve): izom- és ízületi fájdalmak
Konyhai felhasználása:
Zsályával fűszerezhetjük a zsíros húsételeket és azok körítéseit (kacsa, liba, pulyka, vadhúsok, hústöltelékek), de máj, halak, pástétomok, lágy sajtok és főtt tészták ízesítésére is kiválóan alkalmas.
Ellenjavallatok:
A tea kúraszerűen legfeljebb 3-4 hétig fogyasztható.
Magas tujon tartalma miatt epilepsziások részére nem ajánlott!
Gyomorfekély, gyomorsav túltengés, hasnyálmirigy-gyulladás után egy évig belső használata nem javasolt!
Ösztrogénszerű hatása miatt tilos alkalmazni emlő-, méh-, petefészekrák, illetve endometriózis esetén!
Súlyos máj- és vesebetegség esetén ne fogyassza!
Illóolaja belsőleg egyáltalán nem használható!
Terhesség és szoptatás ideje alatt nem ajánlott!
12 éves kor alatt nem fogyasztható!
Forrás:
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete, A fitoterápia és az alternatív medicina alapjai; Dr. Kmeth Sándor: Herbárium; Gyógyító növények termesztése és felhasználása (Sanoma Kiadó); Gyógyfüvek Kézikönyve (Alexandra Kiadó); Wikipédia: Orvosi zsálya; Romváry Vilmos: Fűszerek könyve
